A Tough Mudder-ről már írtam egyszer korábban, mert Amerikában voltam először ilyen eseményen.
Az akkori élménybeszámolóm annyira megragadott pár embert a baráti körömben, hogy elhatároztuk: elmegyünk "itthon", Európában is egy ilyenre.
Annak, aki nem ismeri, röviden: fizikai és pszichikai akadályokkal teli terepfutásról van szó, mely arról szól, hogy győzd le önmagad korlátait és félelmeit. Nem verseny, nem hirdetnek győztest, a szervezőknek mindegy mennyi idő alatt teljesíted (persze lehet, hogy neked már nem), csak csináld végig, sárban, jeges vízben, mindenhol. Spartan race-ről, meg legion run-ról már hallottunk Magyarországon... na ez azoknak a nagy testvére.
Egy kis ízelítő:
Így aztán szerveztem egy részvételt itthon, két autóval, 8 emberrel nekivágtunk Németországnak. Útközben Ausztriában megálltunk egyszer aludni - én szóltam nekik előre, hogy csöves szálláson leszünk, de mindenki azt hitte, hogy viccelek...
Pedig tényleg csöveztünk. Ez a Linz melletti, rendkívül kreatív és olcsó szállás egyébként pár évvel ezelőtt felkerült a világ tíz legegyedibb hoteljeinek listájára.
Valóban annyit nyújt, amit a képeken látsz: egy építkezési betoncsőben fekvőhelyet, és az ajtóra zárat. Nincs recepció, nincs semmi. A parkban lévő játszóteret és wc-ket viszont ingyen használhatod. 😆
Másnap tovább utaztunk, neuschwanstein-i kastélylátogatás meg ilyenek, ezt szerintem már mindenki unalomig ismeri.
Térjünk a lényegre, megérkeztünk Németországba. Már a szervezésen látszott, hogy igazán német: egy több tízezer fős rendezvényt olyan precizítással vezettek le, hogy hihetetlen. Sok ezer autó érkezett, és öröm volt nézni, hogy állnak ott tökéletes rendben a szervezők irányításának eredményeképpen.
A fesztivál már elkezdődött, amikor odaértünk...
Szinte nem is láttad az embereken, hogy itt egy 18 km-es, gyilkos terepfutásra készülődnek.
Ami fura, hogy egyeseken még menet közben sem.
Sport-furabogarak gyűjtőhelye volt ez.
Egyik kedvenc akadályom, a monkey bar. Én lógok ott középen.
Ildivel a jobb oldalon épp jövünk ki a szennyvíz csatornákból. 😃 Egyébként nem annyira nehéz végigmenni rajtuk, de a víznyelés veszélye és a hely szűkössége az, ami parává teszi.
Hát ezt azért merem feltenni a futópajtimról, mert gyakorlatilag felismerhetetlen. 😆
Jól illusztrálja, hogy a Tough Mudder-ből sehogy sem lehet kijönni tisztán.
Például az ilyen akadályok miatt.
A jeges víz akadály utáni pillanatok. Az biztos, hogy olyan érzés, ami kizökkenti az embert a komfortzónájából.
A végén a videóban is látott Everest nevű akadály és mi.
A végére az egyetlen videó, amit készítettünk: ahol a Dead Ringer-en megyek végig.
Összességében az egész társaságnak hatalmas élmény volt nem csak a Tough Mudder, hanem az a pár napos autóstúra, szállásokkal, német kolbászokkal és kalandokkal együtt. Azóta is emlegetjük! 😃
Az edzőm állandóan Spartan Race-ra ját itt Mo-n. Ő is szokott érdekes képeket mutogatni :)Én meg csak érdeklődve nézem, de eszemben sem jutna ilyenre elmenni, nézőnek sem.:) A kolbász meg a sör és a kastélyok jöhetnek :)
VálaszTörlésKinek a sár, kinek a kolbász. :)
VálaszTörlés