2017. január 29., vasárnap

Dubai - Ahol a tengerpart is túl szép ahhoz, hogy igaz(i) legyen

Annak ellenére, hogy Dubai az Arab-tenger partján fekszik, természet adotta szép tengerrel és parttal, ez nem volt elég. Ahhoz, hogy egyedi és felülmúlhatatlan legyen a világban, ennél többre volt szükség.

Ezért pénzt és energiát nem kímélve, mesterséges szigeteket hozott létre: a Pálma-szigetcsoportot, a Föld (The World) szigetcsoportot, és így tovább. Ez már tényleg vonzotta a turistákat!

Ugyan sivatag veszi körbe mindenhol, a homokot is importálták, mert nem találták elég finomnak és kellemesnek egy tökéletes tengerparthoz. Értitek, sivatagba tonnaszámra homokot importálni?? 😣
(Ez a húzás az én szememben még a sivatag közepére épített sípályát is übereli.)

Felülnézetből:


A Pálma-szigetek felé tartva a monorail-en.


Tengerparti lakóövezet - ezt a környezetet azért elviselném én is. :) Az amerikai lakóparkokra emlékeztet, hasonlóban laktam én is, csak hát nem egy szigeten...


Az Atlantis hotel a Pálma-szigetek közepén. Hatalmas, a kép nem adja vissza a látványt. A közepén lévő arab kapu motívum külön építészeti remekmű.


Benne szokás szerint tucatnyi étterem, köztük pár gasztro különlegesség is.


Hogy a nevéhez hű legyen, a hotel alatt egy Atlantis témájú akvárium kiállítás fekszik, ami az elsüllyedt város környezetében mutatja be a tengeri élővilágot.


Varázslatos.


Egy homályos és félrecsúszott kép, de tojunk rája! 😂


Úszkálni is van lehetőség...


... ha valakit nem riasztanak a tüskés ráják és a cápák,


... meg az ilyen óriási halak.


Csupa színesség.


Ha már scuba diving-ra nem volt lehetőségünk, legalább így megtekinthettük a tengeri világot Dubai-ban.

2017. január 25., szerda

Dubai - A hétköznapok

De mi van a függöny mögött? Honnan van minderre pénz Dubai-ban? Ki fizeti meg az árát?
Biztos ott sincs kolbászból a kerítés!

Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre, felvetésekre próbálok most választ adni, már amennyire egy olyan kis ember, mint én, ráláthatok.

Bizony a függöny mögött is arany és pénz van. Nem csalás, nem ámítás, Dubai készletei kifogyhatatlanok. Szó szerint annyi pénzük van, hogy nem tudnak vele mit kezdeni, ezért költik számunkra érthetetlen hülyeségekre (is) néha.
A dubai-i állampolgároknak alanyi jogon, munka nélkül is jár "fizetés", méghozzá olyan mértékű, hogy bőségben és luxusban élhetnek belőle. Aki dolgozik, annak 0% a jövedelemadó, tehát nem adózik semmit. Amerikai álom a fenéket... a dubai-i álom, na az már valami!

Hogy honnan van pénz?
A tévhittel ellentétben nem az olajból, az kevesebb, mint 10%-át adja az ország bevételének. Dubai elsősorban kereskedelemből, ingatlanbizniszből és a turistákból él. Úgyhogy nem lehet azzal védekezni, hogy "úgy könnyű, hogy tele vannak olajjal". Ez a kifogás értelmét veszti. Rákontrázok: turistaparadicsomot emeltek egy olyan helyből, ahol nem volt semmi látnivaló! Na ezt csináljuk utána!

Hogy ki fizeti meg az árát?
(Szerintem) A bevándorlók. Dubai lakosságának mindössze 15%-a dubai állampolgár - azaz Emirati. A többi 85% bevándorló, akik sohasem (10-20-30 év ott élés után sem!) kapják meg az állampolgárságot. A helyiek vigyáznak a vér khm, állampolgárság tisztaságára.
Ezeknek a nagy többsége ázsiai bevándorló: indiai, pakisztáni, ésatöbbi. Ők a lenézett munkásosztály, a társadalom legalsó rétege, akik a szolgamunkát végzik a gazdag arabok számára. Ők a hordárok, a szakácsok, a takarítók, a sofőrök, a taxisok, az építőmunkások, a gépkezelők, és így tovább. Rosszindulatú megfogalmazások szerint Dubai (és ugyanígy Qatar és Abu Dhabi is) az indiai és pakisztáni, szegény sorsú bevándorlók izzadságából épült. Nem mondom, hogy szerintem nincs benne igazság, sokat köszönhetnek nekik ezek a városok.
Van persze köztük fehérgalléros munkás is, mérnök, építész, IT szakember, de ebben a rétegben már sok a fehér ember európai és amerikai bevándorló is.
A társadalom teteje természetesen a helyi arabok rétege. Bármilyen munkáról is legyen szó, ők többszörösét keresik, mint az ugyanebben a pozícióban dolgozó külföldiek. Példa: ha egy itt dolgozó európai orvos fizetése évi 100ezer dollár, akkor ugyanezért a munkáért egy indiai 10-15ezer dollárt, egy helyi állampolgár 200-300ezer dollárt kap.

Milyen a közbiztonság?
Szinte tökéletes. Dubai bűnözési rátája közel 0%, amit rajta kívül nagyon kevés ország mondhat el magáról a világon.
Oka egyszerű: az araboknak nincs oka bűnözésre, hiszen dugig vannak pénzzel, a bevándorlókat pedig kötik a rendkívül szigorú törvények, és a kitoloncolás fenyegetése. (Melyik indiai kockáztatná a munkáját, amivel még így is többszörösét keresi, mint a hazájában, és amiből küldi haza a pénzt a családjának?)

Néhány további érdekesség különösebb válogatás nélkül:

  • Nincsenek címek, úgyhogy a posta és a szállítás mindig a környezeti tényezőkre támaszkodik. Pl.: "a CityMax hotellel szemben lévő kisbolt", vagy a "metrómegálló melletti kereszteződés után első kisutcában a harmadik ház balra". Utcanevek szerencsére még vannak. :)
  • Itt létezik aranyrudat kiadó ATM.
  • Lóverseny helyett/mellett teveversenyeket tartanak - csak robotzsokékkal!
  • Kétféle időjárást ismernek: meleget, és nagyon meleget. A nagyon meleg nem a magyar 40 fokos kánikulát jelenti, hanem 50+ Celsius fokot! Dubai-ban 52 fokot is mértek már állítólag, de gyakorlatban - hivatalos álláspont szerint - a hőmérséklet soha nem emelkedik 50 fok fölé, mert jogszabály szerint akkor már nem lenne szabad dolgozni menni az embereknek. 😁 Amikor ott voltunk szeptember végén, így nézett ki az előrejelzés.



Ahogy az előző posztban is írtam, Dubai-ban kb. egy négyzetméternyi természetes képződmény sincs. És ez az extremitás nagyon látványos is: egyik pillanatról a másikra vége a városnak, itt még felhőkarcolók között sétálsz, 10 méterrel arrébb már sivatag.


Az említett éghajlatot elviselni nem könnyű még a helyieknek sem. Épp ezért minden buszmegálló légkondicionált.


A turisták is csak medence mellett viselik jól - épp ezért minden szállodának van saját medencéje, gyakran a tetőn.


Így néz ki a közember panelja Dubai-ban.


És így a környék, ahol nem a gazdagok élnek, hanem a "kis emberek". Túl sok a zöld egy sivatag közepén lévő városhoz, nem?


Ha Dubai-ban jársz, az első egy-két napon még utánafordulsz minden autónak, de ugye minden csoda 3 napig tart... pár nap után már nem foglalkozol vele, mert mindenhol csak sportkocsikat és amerikai terepjárókat látsz. Dubai-ban még a rendőrautók is luxus sportkocsik.


Tevéből és teve-szimbólumokból is van sok...


... de hülye turistákból még több! Készülj fel rájuk, ha Dubai-ba mész. 😎


Lehet, hogy ez a poszt most kicsit az árnyoldalait mutatja be az emirátusnak, azonban érdekes módon számomra pont ettől lesz emberibb, és kicsit szerethetőbb Dubai, nem csak a fényűzés illúziója. Na jó, ehhez még hozzájön az, ami a következő posztokból derül majd ki...

2017. január 23., hétfő

Dubai - Mindenből a legnagyobbat

Először kezdem az "uncsi" résszel, amit már mindenki ismer és hallott: Dubai pofátlanul gazdag, és a legtöbb túlzásnak tűnő hír, amit hallottál róla, igaz.

Már azt is nehéz felfogni, hogy hova, hogyan, és mennyi idő alatt építették fel. Dubai ugyanis egy teljesen sivatagos tengerparti részen fekszik, de úgy beépítették, hogy semmi természetes nem maradt a környéken.
Bármi jó dolog vagy hülyeség az eszükbe jut, nem gondolkodnak rajta kétszer, megépítik elsőre. Mert mindenre van pénz. Világ legnagyobb bevásárlóközpontja? Építsük meg! Világ legmagasabb épülete? Azt is! Világ legdrágább szállodája? Azt is! Világ legnagyobb reptere! Naná! Sípályát a sivatag közepére? Miért ne? Luxus golfpályát és focipályát (nem műfüveset!) a sivatag közepére? Az is kell!
És a sor még közel sem ért véget, mindenre futja, és ahogy kinéz, sose lesz vége.
Fun fact: a világ összes építkezési darujának 20%-a jelenleg is Dubai-ban üzemel!

Az mindent elmond, hogy Dubai-ban annyi világrekord épült már, hogy a Guiness inkább irodát nyitott a városban, hogy ne kelljen folyamatosan utaztatni az ellenőröket. 😮

És akkor pár illusztráció...

A világ legnagyobb (és szubjektív vélemény alapján a legszebb) bevásárló központja a Dubai Mall. Minden valamirevaló luxusmárka képviselteti magát, különben szégyenben maradna. A képen látható kör a pláza egyik csücske. Egy apró "sarokszobája".


Ugyanitt található egy beltéri vízalatti állatkert / akvárium, ahol akár cápák közé is merülhet az ember.


Egy másik pláza: a Mercato. Ez a középkori Itáliát másolja, nem is ügyetlenül.


Viszont nagyon ügyesen!


Vissza a Dubai Mall-ba: akár egy vízesés mellett is ebédelhetsz - ami különösen irónikus egy sivatagi országban. (És akkor még a sípályát ne is említsük.)


Mi az, ami még jellemző egy arab országra? Fűszerek, tevék, édesség és arany. Természetesen mind megtalálható sokszoros mennyiségben.


Mmm.. édesszájúak is megtalálják, amit keresnek. :)


Dubai régi városrészeiben még ma is megtalálhatóak a Souk-ok, azaz arab piacok. Van, amelyik már csak a turisták miatt él, de van olyan, ami bizony a mai napig erős forgalommal bír, például az aranypiac.
Dubai ad egyébként otthon a világ legnagyobb ékszerüzleteinek.


Naná, hogy itt található a világ legnagyobb aranygyűrűje! 64 kg, amiből 5 kg drágakő. Értékét közel 1 milliárd forintra becsülik.


Nem lehet elmenni szó nélkül a Burj Khalifa, a világ legmagasabb épülete mellett. Valóban lenyűgöző látvány... csak nézzétek meg a mellette eltörpülő, többi felhőkarcolót!


Az épület 829 méter magas. Még belegondolni is szédítő, hogy majdnem 1 kilométer magas épületet képes alkotni emberi kéz. Hát még ha le is néz róla (csupán 400 méter körüli magasságból).


Érdekesség, hogy még ezt is le akarják pipálni, már épül kettő, ennél is magasabb épület.

Az épület tövében van egy híres (természetesen mesterséges) tavacska, melynél naponta többször szökökút show szórakoztatja a népeket. Érdemes megnézni, ha arra jár az ember!



Az alábbi kép közepén pedig a Burj Al Arab található, a világ egyetlen 7-csillagosnak kinevezett szállodája, amiről az előző poszt végén volt szó. Mielőtt kérdezitek: nem, sajnos nem ott szálltunk meg... 😃
Nekünk jobban tetszett az a középkori stílusú tengerparti sétány, ahonnan azt látni lehetett.


Na dióhéjban ennyit Dubai luxusáról. A következő posztban arról fogok írni, hogy mi van - legalábbis én mit látok - mögötte...

2017. január 15., vasárnap

Helló, Dubai! ... avagy egy másik világba érkezve

Még Magyarországról nézve is úgy tűnik, mintha egy másik bolygóra érkezett volna az ember, nem hogy Nepálból, egy fejlődő ázsiai országból érkezve.
Ahogy leszálltunk a repülőről, már a reptér egy új világba kalauzolt. Futurisztikus fények, tablet-TV-k a nyilvános WC-ben, Rolex faliórák, vadonatúj taxik a sorban, 'satöbbi. Tudtuk előre, hogy mire számítsunk, élőben mégis mellbevágó az érzés.

A reptéri WC. 😀


Standard városkép.


A jövőben járunk? Ja nem, csak egy mozgójárdán a Dubai Mall kerületében. Az elviselhetetlen hőség miatt az egész környéken fedett, légkondicionált magasfolyosókat alakítottak ki mozgójárdákkal, így kényelmesen gyalogolhatsz az épületek között. Jól érted: ez nem egy 50-100 méteres felüljáró, ami összeköt egy metrómegállót egy plázával, hanem egy több kilométer hosszú utcahálózat a magasban.


A fenti járda-hálózat épp itt van: a világ legmagasabb épülete, a Burj Khalifa körül.


És amiért szeretjük Dubai-t: a régi, mór stílusra hajazó arab építészet és kultúra is képviselteti magát. A későbbiekben bővebben lesz szó arról, hogy jelenik meg itt a régi és az új világ egyesülése.


És a végére egy kis tengerparti luxus. Az a vitorlát utánzó épület ott középen bizony a világ egyetlen 7 csillagosnak tartott szállodája, a Burj al Arab, ahol egyetlen éjszaka 600 ezer és 3 millió forint között mozog.


Ha sikerült felkelteni az érdeklődésedet ezzel a kis ízelítővel, akkor maradj velem, mert hamarosan jönnek a részletek... 😉

2017. január 7., szombat

Viszlát, Kathmandu!

Szóval ott tartottunk, hogy a Himalájai túra után visszatértünk Kathmandu-ba, Nepál fővárosába.
Nem sokat tartózkodtunk itt, csupán két napot, ami alatt megnéztünk még egy-két dolgot.

Elsősorban a Durbar térre voltunk kíváncsiak, ahol egyébként egy nagy piac is van...


... de nem erről híres. Ez egy ősi (több, mint 1000 éves) templom-negyed,


, ami királyi palotáknak is helyet adott. Ha Kathmandu-ban jár az ember, egyszer mindenképp érdemes megnézni, de lélekben fel kell készülni a helyiek, a turisták, és a galambok tömegére.


Egyik utolsó szállásunk háztetőjéről a várost, a felhőket, és a hegyek lábait csodáltuk még egyszer, utoljára a naplementében.


Talán itt gondoltuk át először, hogy milyen hihetetlen élményeken mentünk keresztül. és mennyit köszönhetünk a világ legnagyobb hegységének.


A repülőről még visszanéztünk - sőt, a felhők fölé emelkedő csúcsokat is láthattuk!


Aztán annak rendje és módja szerint új lap következett kalandjaink könyvében.


2017. január 1., vasárnap

Himalája - bónuszképek

A Himalája téma végére még néhány kép a legjobbakból.

Ez szimplán azért, mert rajta vagyunk. 😆


Ez azért, mert a helyi élet egy gyönyörű képe: egy lovas futár.
Bizony, egyszer-egyszer lovast is lehetett látni, még 4000 méter felett is. Ők mindig szabad utat kapnak mindenkitől, mert általában sürgős (gyakran balesettel kapcsolatos?) hírt vagy dolgokat visznek.


Ez azért, hogy megmutassuk: jó időnk is volt. A vakító nap épp az Ama Dablam-ot takarja ki, a baloldali háttér pedig az Everest range, a Nuptse és az Everest csúccsal.


Ezt azért, hogy megmutassuk: a próféták szavai nem csak a metró aluljárókra vannak pingálva.
Himalájai graffiti.


Dobpergés... ez az összes képünk és emlékünk közül a legemlékezetesebb!
Azon a napon készült, amikor visszafordultunk 5000 méterről. Valahol 4500 és 4800 méter között készült, kora reggel. A szivárvány gyakorlatilag ott volt mellettünk, teljesen az elejétől a végéig... perceken keresztül csak bámultam! A kép nem adja vissza az élményt...


Ezzel kívánok Boldog Új Évet mindenkinek!