Egy kis (pénzügyi) matek

Ilyen téma sem volt még egyik blogomon sem, de ahogy a bölcsek mondják: "mindenből van első alkalom".
Egy érdekes kis történet, egyáltalán nem saját, tisztelettel máshonnan loptam.

Tételezzük föl, hogy 10 ember minden nap elmegy sörözni, és összesen 100 dollárt fizetnek a végén.

Ha úgy fizetnének a sörükért, ahogy most adót fizetünk, ez valahogy így nézne ki:
• Az első 4 ember (a legszegényebbek) nem fizetnének semmit.
• Az ötödik 1 dollárt fizetne.
• A hatodik 3 dollárt fizetne.
• A hetedik 7 dollárt fizetne.
• A nyolcadik 12 dollárt fizetne.
• A kilencedik 18 dollárt fizetne.
• A tizedik (a leggazdagabb) 59 dollárt fizetne.

Tehát így döntöttek, és a tíz ember minden nap boldogan sörözött egészen addig, amíg a bár tulajdonosa kedvezményt nem adott nekik:

"Mivel olyan jó vásárlók vagytok, mától olcsóbban adom nektek a sört 20 dollárral."

Onnantól a sör a 10 ember számára csak 80 dollárba került.
A csapat továbbra is ugyanúgy szeretett volna fizetni a sörért, ahogyan adót fizetünk, ami azt jelenti, hogy az első 4 embert a változás nem érintette - ők továbbra is ingyen ittak.

De mi legyen a másik 6 emberrel - a fizető vendégekkel? Hogyan tudják elosztani a 20 dollár engedményt, hogy mindenki elégedett legyen?
Kiszámolták, hogy 20 dollár 6 részre osztva 3,33. Ha ekkora részt levonnának mindenki számlájából, akkor az ötödiknek és a hatodiknak sem kellene fizetni a sörért.

Ezért a bár tulajdonosa azt javasolta, hogy az lenne igazságos, ha mindenkinek a részéből körülbelül ugyanakkora százalékot vonnának le és tett egy javaslatot, hogy ez hogy nézne ki.
• Az ötödik, ahogy az első 4 ember, semmit se fizetne. (100% megtakarítás)
• A hatodik 2 dollárt fizetne 3 helyett. (33% megtakarítás)
• A hetedik 5 dollárt fizetne 7 helyett. (28% megtakarítás)
• A nyolcadik 9 dollárt fizetne 12 helyett. (25% megtakarítás)
• A kilencedik 14 dollárt fizetne 18 helyett. (22% megtakarítás)
• A tizedik (a leggazdagabb) 49 dollárt fizetne 59 helyett. (16% megtakarítás)

Mind a 6 ember jobban járt a korábbi állapothoz képest és az első 4 továbbra is ingyen ivott.

Amikor kimentek a bárból, az emberek elkezdték összehasonlítgatni a megtakarításukat.
"Én csak egy dollárt kaptam a 20 dolláros engedményből, ő pedig 10-et" - mutatott a hatodik a tizedik emberre.
"Ez igaz" - kiáltotta a hetedik. - "Miért kap ő 10-et, mikor én csak kettőt? A gazdagok kapják az összes kedvezményt!"
"Várjunk csak" - kiabált az első négy kórusban, - "mi nem kaptunk semmit!" - a rendszer diszkriminálja a szegényeket.

A kilenc ember körülvette a tizediket és elverték.

A következő este csak kilencen jöttek el sörözni, leültek és a tizedik nélkül itták a söröket.
Amikor a fizetésre került a sor, rájöttek valami fontosra. Még együtt se volt annyi pénzük, hogy a számla felét kifizessék.

Ez az, ahogy az adórendszerünk működik.
Azok az emberek, akik a legmagasabb adókat fizetik, kapják a legnagyobb kedvezményeket! Az adókedvezményeknél.
Ha túladóztatják és támadják őket, azért mert túlságosan gazdagok, egyszer csak nem lesznek köztünk többet. Sőt előfordulhat, hogy külföldön fognak inni, ahol a légkör barátságosabb.

Azoknak, akik ezt értik, nem kell magyarázni.
Azoknak, akik nem értik, nem lehet elmagyarázni.

David R. Kamerschen, Ph.D.
Professor of Economics, University of Georgia

Forrás: nagyon sok helyen elérhető ez a cikk az interneten, de egyik sem az eredeti. A cikk megjelenése óta már bebizonyították, hogy nem az itt említett professzor a szerzője, meg a sztori is nyilván pontatlan, de attól még van benne valami.
Nem állítom, hogy a történet mondanivalója hú de nagy igazság, de az ellentétét sem. Csak egy kis gondolatébresztőnek szántam.

(További gondolatébresztőnek itt egy másik, szerintem érdekes,  magyar nyelvű cikk a társadalmi egyenlőtlenségekről.)